Helyzetjelentés
- Farkas Erika
- 2016. febr. 28.
- 2 perc olvasás
Sok gondolat jár a fejemben. Ígértem, hogy a kutyáimmal kapcsolatos dolgokat megosztom, csak az a fránya idő gyorsan repül, vagy én lettem lassúbb. Az események is gyorsan zajlottak.
Megszültek a bulldog lányaim, és a lakásunk átmenetileg szülőszobává alakult. Sok-sok éjszakázás és folyamatos mosás/takarítás következett heteken keresztül. Férjem segítsége nélkül alvajáróvá váltam volna…
Sajnos Nika kutyám picinyét baleset érte, „agyon szeretgette” és el kellet altatni a bébit. Még mindig nyomaszt az esemény, ezért a kicsikről már csak akkor írok, ha megnyugodott a lelkem és Nika drágámé is.
Xerxes (Szeri) is cseperedik, már kiskamasz korban van és úgy is viselkedik, mint egy kiskamasz bulldog bőrben. Fogainak nyomát őrzi egy két bútordarabunk is. Aminek nagyon örülök, hogy a csapat végre befogadta, most már ott tartanak, hogy a legkisebb fekhelybe préselik bele magukat mindhárman, és együtt szunyókálnak.

Jenny – a ház és a kennel őre – még mindig nem rajong Szeriért, de már látom a fejlődést is a kapcsolatukban. Ez nagyon érdekes – és nem is első eset –, hogy ilyet látok: Amikor a kertben együtt vannak kint Jenny és Xerxes és azt hiszik, hogy nem látom őket, teljes a békesség köztük. Amikor kimegyek hozzájuk, előadják a nagy jelenetet, ami azt jelenti, hogy Xerxes ugrál Jenny feje felé, Jenny pedig morog és vicsorog, mint egy házsártos vénasszony.
Annak idején a husky kutyámnál figyeltem meg hasonló viselkedést. A közeli erdőben sétálva rendszeresen találkoztunk más kutyákkal, de mi gazdik már ismertük egymást és azt is tudtuk, melyik kutyával nem szabad póráz nélkül találkozni. Mikor elhaladtunk egymás mellett, a pórázra fogott kutyákat nagyon erősen vissza kellett fognunk, mert acsarkodva, fogaikat mutogatva vonultak el. Egy nap nem vettük időben észre egymást, és mindegyikünk kutyája előre szaladt. Átfutott a fejemen, hogy már megint állatorvosnál kötünk ki, de nem. A két kutya megtorpanva egy pillanatig gyorsan felmérte egymást, majd úgy haladtak el egymás mellet, mintha nem is lenne ott a másik. A legközelebbi találkozáskor újból feszülő póráz és acsarkodás következett. Vagyis a színészkedés a gazdiknak szólt elsősorban.
Angelina a kis szeleburdi bulldoglány nagyon megváltozott, nyugodt, higgadt anyuka lett, tele aggódással a kölykei iránt. Quanika meg maradt egy túlméretezett bulldog bébi. Játszik, birkózik Szerivel, ma még engem is labdázni hívott. Itt tartunk jelenleg, és úgy látom, unatkozni soha nem fogok a kutyáim között.
Comments